Azt kapod az élettől, amit eltűrsz… [Feladattal]
Elviseled, hogy a pasid csúnyán beszéljen veled? Akkor holnap is ezt fogja tenni.
Elviseled, hogy a főnököd semmibe vegyen? Akkor holnap sem fog másképp viselkedni. Miért tenné, ha te ezt is eltűröd?
Az élet megnézni mi az alsó határ. Hogy meddig tudsz meghajolni. Azt kérdi: hol van az a pont, amikor azt mondod, hogy elég volt? Amikor fülsüketítő hangon az égbe kiáltod, hogy: eddig, és nem tovább?
Mondd, hol van az a pont?
Tudod, egyáltalán nem azt kapjuk az élettől, amit megérdemelnénk. Vagy, amiről azt gondoljuk, hogy megérdemeljük. Azt kapjuk, amit eltűrünk. Azt, amit megengedünk.
Mit hallott a gyermek?
Gyerekként azt élted meg, hogy nem vagy elég jó? Bárhányszor kitakarítottad a lakást, anyukád mindig talált egy koszos sarkot vagy valami hiányosságot? Ha négyest kaptál, mindig megszidtak? Mindegy, mit csináltál, abban mindig volt valami hiba? Ha az „én nem vagyok elég” érzést hurcolod magadban, akkor nagyon nehéz lesz meghúzni a határt, és kiállni mellette.
Már azzal is sokat tehetsz, ha megcsinálod a következő feladatot. Vegyél elő egy lapot vagy a kedvenc füzeted, és írd fel ezeket a kérdéseket.
- Mi az, amit eltűrök?
- Mit akarok, hogyan bánjanak velem?
- Hogyan akarok bánni magammal?
- Hogyan akarok bánni másokkal?
- Mi az, ami jár nekem?
- Mi az, amire méltó vagyok, mi az, amire nem?
- Mi az, amit akkor is követek, ha fájdalmas? Ha konfliktushoz vezet?
De! Nem elég felírni a kérdéseket, majd megválaszolni őket. Ettől még nem valósul meg. Be is kell tartani! Bár már megírni sem könnyű ezt a listát.
Az ügyfeleimet is gyakran szembeállítottam ezzel a feladattal, és sokszor egyszerűen nem tudták, mit vessenek papírra. Csak ültek fölötte, miközben azzal sem voltak tisztában, mi az, amit igazán akarnak. Milyen bánásmódra méltók. Milyen bánásmódot várnak el. Mert egyszerűen csak sodródnak.
Nincs elég önbizalom.
Nincs elég önszeretet.
Nincs elég abból az érzésből, hogy: igenis jó vagyok úgy, ahogy vagyok. Szerethető vagyok úgy, ahogy vagyok. Úgyhogy igenis ez alá a bánásmód alá nem lehet menni. Ezt nem lehet megcsinálni velem!
Ez a határozottság, ez a tudat, ez a kiállás kell ahhoz, hogy megkapj mindent. Mert nem azt kapod, ami járna, hanem azt, amit eltűrsz…
Elég jó vagyok…
Elég volt! – Ezt akkor tudod kimondani, amikor már megbizonyosodtál arról, hogy elég jó vagy úgy, ahogy vagy, és kész. És nem lehet ezt tovább csinálni veled. Senkinek. Se egy főnöknek. Se egy munkahelynek. Se egy édesanyának. Se egy tesónak. Se egy párnak. Se egy országnak.
„Elég jó vagyok úgy, ahogy vagyok. És tessék most már engem így kezelni. Én is így kezelem saját magamat.”
Mert igenis: egy bizonyos szint fölött nem megyünk egy bizonyos szint alá. Pont. Oké?
És ehhez az kell, hogy kikerülj abból a csapdából, amit összeszedtél gyerekként. Hogy nem vagy elég jó. Hogy nem vagy szerethető. Hogy levegőnek néznek. Hogy nem számítasz. Ezekből ki kell jönni! Ez az alap. Addig, amíg ezen nem jutsz át, se normális párkapcsolat, se normális karrier nem lesz.
Ha valamin dolgozni akarsz, ezzel kezdd: tedd le a gyermekkori cuccokat! Ezért kínálom most neked az Önszeretet tréningemet. Látom, hogyan változik meg azok élete, akik már végigcsinálták. Látom, hogyan változtatott meg engem. Hogyan lett az alkalmazkodó, szeretetet kolduló kislányból az a felnőtt, aki ma vagyok.
Mennyit ér meg neked az, hogy túljuss a mérgező érzéseken?
Legutóbbi hozzászólások