Mutatok Neked két élethelyzetet. Melyiket szeretnéd megélni?

Íme az első:

„Az óra visítása szakít ki az álomból. Kinyomom. Oldalra fordulok, és az agyam máris fénysebességgel veszi sorra a napi feladataim. Végigpörgetek minden teendőt, és már reggeli és fogmosás előtt azt érzem: EL VAGYOK KÉSVE! És ez feszít. Rág belülről.

Csak arra tudok gondolni, miközben óriásira tágult, ám még mindig csipás szemekkel fekszem az ágyban, hogy: atyaúristen, mennyi dolgom van! Még az arcom sem mostam meg, de a vérnyomásom már 170.”

Íme a második:

„Kinyomom az ébresztőt, és egy kellemes sóhaj hagyja el az ajkaim. Egy újabb csodálatos nap! Mielőtt felkelnék, elkezdek befelé figyelni. Kizárok minden más gondolatot, és beállítom a napom irányát.

Mi a szándékom mára?

Hogyan akarom érezni magam?

Mire akarok fókuszálni: a nyugalomra, az energikusságra vagy az örömre?

Megengedek magamnak egy ötperces meditációt is – enélkül már ki sem kelek az ágyból. Mire a végére érek, elszáll a fáradság és az álom utolsó morzsái is. Úgy érzem, tele vagyok erővel, energiával, és majd kicsattanok a lelkesedéstől.”

Még egyszer kérdezem: melyiket szeretnéd megélni? Az első vagy a második helyzetet? Mert csakis tőled függ, hogyan állsz az élethez, hogyan állsz a feladataidhoz.

A reggeli rutinod nagyban meghatározza, hogyan indul a napod. Mennyire leszel produktív és termékeny.

Rájöttem, hogy azokon a reggeleken, amikor időt adok magamnak – legyen szó csupán öt percről –, mindig sokkal jobban kezdődik a nap.

Sokkal energikusabb.

Sokkal produktívabb.

Sokkal fókuszáltabb vagyok.

Persze, amikor lehet, nem öt percet csípek ki magamnak, hanem másfél órát, mert az az ideális. Ebben van egy kis olvasás. Tudom etetni az agyam. Tudok valamit tanulni. Tudok meditálni, és fér bele egy kis mozgás is.

Viszont, ha neked csupán öt perced van magadra, használd ki! Kezdd mindjárt ezzel a reggeli meditációval, amely beállítja a napod fókuszát.

Reggeli ÉNIDŐ meditáció

Csukd be a szemed.

Élvezd át ennek a reggelnek a csodálatosságát, a balzsamosságát. Érezd át az önmagaddal töltött pillanat a szentségét. Nézz rá úgy, mint egy ajándékra, amelyet önmagadnak készítettél.

Vegyél egy hosszú, mély levegőt az orrodon keresztül, fújd ki a szádon át, és képzeletben nyújtsd ki magad elé a kezedet. Láss benne egy kis ékszerdobozt, amely át van kötve egy gyönyörű szalaggal.

Húzd magad felé!

Csodálkozz rá!

Bontogasd ki ezt a szalagot, és nézd meg mi van a dobozban. Mi az a szimbólum, amit ma adsz magadnak? Hogyan szeretnéd érezni magadat? Érezd át annak az örömét, hogy megajándékozod magad ezzel a pár perccel!

Lélegezz hosszan, mélyen úgy, hogy közben érzed és élvezed, hogy lélegzel. Lehet, hogy egy mosoly is megjelenik az arcodon pusztán azért, mert miért is ne? Mert mosolyogni jó.

Ez az egy-két perc, amit magaddal tölthetsz csöndben, egy igazi ajándék. Ha kint vagy, lélegezd be a természet, a napsütés erejét. Vagy egyszerűen csak képzeld el, hogy áramlik rád a napfény, és beragyogja az arcodat.

Nem kell semmit tenned.

Nem kell semminek megfelelned.

Nem kell semmit kiérdemelned vagy elérned.

Egyszerűen csak jó az, hogy létezel. És értékes az, ahogy létezel.

Érezd, hogy ennek a könnyűségnek és nyugalomnak a puha paplanja körbevesz. Finom, kellemes tapintású. Lágy. Biztonságos. Feltöltő.

Vegyél még egy mély lélegzetet, és itt és most gondold végig, határozd meg, hogy milyen érzést szeretnél megélni a mai napon. Mire fókuszálsz? Mit keresel ma? Mi az a pozitív érzés, amit keresel? Lehet a kíváncsiság, a játékosság, a felszabadultság, az öröm, a hála, az izgatottság, a gyermeki rácsodálkozás. Bármi, ami csak eszedbe jut!

Idézd fel magadban ezt az érzést. Kezdd el átélni máris! És ha eszedbe jut, akkor napközben teremts néhányszor rá egy-egy pillanatot, hogy felidézd ezt az érzést, és megkeresd abban az adott helyzetben.

Legyen gyönyörű napod! :)